Erdős László Szakmány:  Mongolia képekben.
Erdős László Szakmány: Mongolia képekben.

 
Expedíció története
 
Képtár
 
Látogatók
Indulás: 2007-11-24
 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
BIKTOP oldala

a képen:  Biró Pál, Kiss László, Biró Ádám, Kovácsvölgyi Sándor, Dudás József és Taba Sándor.

 

 BOGD KHAN Múzeum

ZANABAZAR

http://www.zanabazar.mn/Guide/WinterPalace/winterpalace.html

 

 

 

erdosl@invitel.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

             Google PageRank    eXTReMe Tracker

 

 

 


Egykoron százezer szerzetes élt Mongóliában

 
Katt a képre...

  Mongolia napjainkban

 
Mongol időjárás

 
Nemzetközi Földtani Expedíció 1976-90

V.  1.  Az NFE tevékenysége 1976-80 között Hentej ajmakban Öndörhán környékén

 

V. 1. 1. A szervezet

 

A mongol fél a KGST Földtani Állandó Bizottságban már 1972 folyamán felvetette a földtani térképező és ásványi nyersanyag kutató-munka új szervezeti formában történő folytatását, közös nemzetközi expedíció formájában. A Mongóliai Nemzetközi Földtani Expedíció (NFE) létrehozását célzó  tárgyalások a Bolgár Köztársaság részéről az Ásványi Nyersanyagok Minisztériuma, a Magyar Népköztársaság részéről a Központi Földtani Hivatal, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) részéről a Földtani Minisztérium, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság részéről a Fűtőanyag- Energiaipari és Földtani Minisztérium, a Lengyel Népköztársaság részéről a Központi Földtani Hivatal, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről a Földtani Minisztérium és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya részéről a Cseh Földtani Hivatal megbízottjai között folytak. 1975 június 5-én Moszkvában végül aláírták az Egyezményt az Expedíció létrehozására.

Az NFE feladata a MoNK földtani ismeretességének növelése volt a mongol állami normáknak megfelelő földtani térképezéssel, a hasznos ásványi nyersanyagok, az érdeklődésre számot tartó lelőhelyek felderítő, felderítő-részletező, geológiai-geofizikai, földtani értékelésével.

Az Egyezmény aláírását követően és annak mellékletei alapján az NFE működésének megszervezésére a résztvevő országok szakembereinek 1-1 delegáltjából Szervező Bizottság jött létre. Ennek feladata volt az Expedíció anyagi, műszaki, személyi feltételeinek a biztosítása, úgy, hogy a terepi kutató munkák 1976 tavaszán megindulhassanak. Munkájukhoz tartozott a kétoldalú szerződésekben országonként meghatározni és biztosítani a kiszállítandó eszközöket, anyagokat, s mellesleg biztosítani mintegy 60-80 kiérkező szakértőnek és családjának a lakhatási feltételeket. E szervező munkában hazánkat Hobot József geofizikus képviselte.

A KFH elnök helyettese az NFE hazai fővállalkozásával úgy a szakértők küldése, mint az áruszállítás vonatkozásában az ELGI-t bízta meg. Az ELGI-ben e téma vezetője Zsille Antal geofizikus mérnök volt a teljes NFE-ben való részvétel (1975-1990 közötti) időszakban.

Az Egyezmény alapján létrehozott Meghatalmazottak Tanácsa az NFE legmagasabb döntéshozó szervezete volt, itt az egyes országokat 1-1 delegált képviselte. A Tanács eleinte évenként 2 alkalommal, később 1 alkalommal ülésezett. 1976-tól 1982-ig a meghatalmazott feladatkörét Gelei Gábor, 1982-től B. Nagy József, a KFH szakági főgeológusa, majd 1988-tól Dr. Csongrádi Jenő, a KFH NKO akkori vezetője látta el.

 

 

Az Expedíció 1976. január 1.-vel kezdte el tevékenységét. Az NFE első egyszemélyi felelős vezetője J. Bjamba mongol geológus lett.

Az NFE két fő része a szakmai és adminisztratív irányító tevékenységet végző u. n. Apparátus (Ulan Bator székhellyel) és a kutató csoportokból álló terepi részleg (kamerális időszakban Ulan Batorban, terepi szezonban saját terepi táborban) tevékenykedett. Az NFE vezetőjének általános helyettese Thomas Bell cseh közgazdász volt. Az Apparátus főbb osztályai: Földtani Osztály (szakmai irányítás; vezetője a szovjet főgeológus), Műszaki O. (fúrás, gépkocsik, mechanikai munkák; vezetője a német főmérnök), Könyvelés (vezetője a mongol főkönyvelő). Az NFE első főgeológusa V. A. Ivanov orosz geológus, főmérnöke U. Matzdorf (német fúrómérnök), főkönyvelője Csunt mongol közgazda volt. Íratlan szabállyá vált, hogy e fő beosztásokra a későbbiekben is ugyanazok az országok küldtek ki szakembereket.

A Földtani osztályon - tehát a főgeológus beosztottjaként - tevékenykedett több orosz, illetve bulgár szakági főgeológus és a magyar főgeofizikus is. A főgeofizikus koordinálta és felügyelte az Expedíció geofizikai munkáit, rész vett a tervfeladatok összeállításában, az anyagok értelmezésében, a jelentések összeállításában, stb.

A főgeofizikus volt egyben a KFH mongóliai megbízottja, aki képviselte az MT tanácsa ülései közötti időben a KFH-t, az Expedíció vezetősége, a mongol állami szervek, a Mongóliai Magyar Nagykövetség, továbbá a mongóliai magyar kolónia más egységei (ruhagyár, húskombinát, stb.) előtt. Ugyanakkor az előbbi szervek felé az NFE-be kiküldött magyarok legfelső felelős vezetőjeként is tevékenykedett.

A magyar fél részvételével az NFE első évében két terepi csoport indult, egy M=1:200000 méretarányú munkát végző, s 1.sz. csoportnak nevezett magyar-mongol Földtani Térképező (geológus) Csoport, és egy 3.sz. magyar-mongol Regionális Geofizikai Csoport (RGCs) . Az 1976-80 közötti időszakban az NFE-ben dolgozó magyar szakemberek összességét az. 1.számú táblázat tartalmazza.

1976-tól 1983-ig külön működtek a magyar-mongol geofizikus és a magyar-mongol geológus terepi csoportok. 1983-tól kezdődően a két csoportot összevonták, és 1990 végéig, az NFE megszűnéséig egy magyar-mongol Komplex Földtani-Geofizikai Csoportként dolgoztak.

A RGCs vezetői, mint egyszemélyi felelős vezetők irányították a geofizikus csoport munkáját a terv-készítéstől a munkák terepi végzésén, azok kiértékelésén és értelmezésén át a jelentések összeállításáig, megvédéséig, a mérési anyagoknak a Mongol Állami Adattárba való leadásáig.

.

A csoportvezető helyettese a csoport főgeofizikusa volt.  Az Ő feladata volt a terepei munkák műszaki-technikai feltételeinek operatív biztosítása, a munkák szervezése, a szakmai színvonal biztosítása (a csoportvezető mellett).

A csoportokban 1-3 magyar és néhány más nemzethez tartozó geofizikus mérnök dolgozott, feladatuk az adott módszerrel kapott mérési anyag feldolgozása, komplex értelmezése a főmérnök és a csoportvezető segítségével.

Az expedíció meghívására, illetve a csoportnál megtakarított személyi keretre korlátozott ideig néhány magyar geofizikus szakértő is dolgozott a csoportban: így Verő László (1977 augusztus; GP mérések feldolgozása), Szalai István (1976 november; szeizmikus feldolgozás, értelmezés), Simon Pál (1977 június, július; geoelektromos műszertechnika), Majkut Tamás (1978 február; szeizmikus feldolgozás, értelmezés), Szabó Gáborné Pintér Anna, Stomfai Róbert (1979, regionális gravitációs mérések kiértékelése, értelmezése, jelentés összeállítása) Schőnviszki László (1979, gravitációs és földmágneses mérések feldolgozása).

A csoport első éveiben egy főgeológus státussal is rendelkezett.

A RGCs az egyszerű, a mérődrótos táv és tájolós iránykitűzéstől a teodolitos pontbemérésekig (a működési területen található viszonylag kevés számú topográfiailag bemért pont miatt) széles skálán és nagy volumenben végzett topogeodéziai munkákat, elsősorban pont és szelvény kitűzéseket, gravitációs mérésekhez szintezéseket. Ennek irányítása és részben kivitelezése a csoport geodéta mérnökének feladata volt.

A RGCs karotázs részlege 1978-ban kezdte meg működését. A magyar fél komplett kismélységű (K-500) karotázs berendezést szállított ki, ellátva azt standard karotázs mérésekhez, illetve érckutató karotázs mérésekhez szükséges szondákkal.

Kezdetben a teljes kisegítő személyzetet (gépkocsivezetők, segéd-munkások). a mongol fél biztosította. 1977-1980 között a terepi időszak idejére lehetőség nyílt évenként 3 magyar gépkocsivezető kiküldetésére is. A helyi ismeretek hiányát a magyar munkatársak szakmai, vezetési kézségük révén hamar pótolni tudták, s komoly részük volt az eredményes munkavégzésben.

A segédmunkások létszáma messze elmaradt a teljesítés szempontjából egyébként szigorúan megkövetelt normákban meghatározottaktól. E létszám nagy részét nyári szünidejükben dolgozó kisiskolások, szerencsés esetben a Darhán városban működő geológiai technikum tanulói tették ki.

A RGCs az előbbiekben említett, a Herlen folyótól É-ra levő, Öndörhán város környéki területen az Expedíció teljes működési területén végzett regionális geofizikai térképező, indokolt részterületeken részletező geofizikai munkát. A munkák indításánál - az Expedíció többi, geológus csoportjaira vonatkozóan is - kiemelkedő fontosságú volt a magyar fél rugalmas és gyors hozzáállása a műszerek, labor berendezések, terepi felszerelések, (főként az olajkályhák, szerszámok, stb.) megfelelő időben (még a vonatkozó szerződés megkötése előtt elindítva) történő kiszállítása terén, hiszen ezek nélkül a felszerelések nélkül a terepi munkák beindítása lehetetlen lett volna.

A tábori körülmények az NFE esetében már összehasonlíthatatlanul jobbak voltak a korábbi egy-egy kiküldött szakértő, vagy a megelőző expedíciók körülményeihez képest. A csoport rendelkezett konyha-étkező vagonnal (és egy kitűnő szakáccsal), iroda-vagonnal és fürdő vagonnal is. Lehetőség volt a családtagok tábori elhelyezése is. Egy-egy család, vagy két család nélkül lévő munkatárs kapott egy-egy jurtát. A vizet 20-40 km távolságból kiképzett fúrt kutakból tartálykocsi szállította az igényeknek megfelelő gyakorisággal. Az élelmiszer ellátást közeli, esetleg távolabbi orosz boltokból, valamint - esetenkénti ulanbátori hivatalos utak alkalmából - a magyar Csemege vállalat által az Ulán Bátori magyar kereskedelmi kirendeltség területén üzemeltetett magyar üzletből egészítették ki. A tábor áramellátását 70 kW-os dízelgenerátor szolgálta, természetesen az áram a jurtákba is be volt vezetve. Egy közös jurtában működtek a hűtőszekrények, a mosó-centrifuga gépek, valamint a kenyérsütésre alkalmas tűzhelyek.

A munkatársak élvezhették az adott időben egy-egy országban jó minőségűnek számító termékek használatát: mongol jurta, magyar olajkályha, kemping felszerelés, vízhatlan német tengerész viselet (hidegebb időjárásnál terepi munkaruhaként), német finom ágynemű, csehszlovák szobabútor, tapéta, orosz terepjáró gépkocsik (többnyire a magyar fél által szállítva)

A munkatársak Ulan Batorban 1-2-3 szobás összkomfortos lakásokban lakhattak. Az NFE költségvetésében biztosított volt egy iroda-épület és egy lakóház felépítése is Tolgojtban, Ulan Bátor Ny-i szegélyén a külföldi munkatársak, valamint korlátozottan a mongol munkatársak részére is. Ezek építése még 1976-ban megkezdődött, 1978-ban a beköltözés is megtörtént.

 

V.1.3.          Geofizikai munkák

 

A csoportok munkaterveit a téli kamerális időszakokban készítették el, amelyeket azután a Meghatalmazottak Tanácsa tavaszi ülésein hagytak jóvá. Ezután kezdődhetett el a csoportok felszereléseinek, anyagainak összegyűjtése, ami általában április végére fejeződött be. A csoport általában már május elején megkezdte a terepi munkákat.

 

V.1.3.1. Regionális geofizikai térképezés

 

A feladat 1:200.000 méretarányú térképezés gravitációs, VESz és szeizmikus refrakciós módszerrel a terület nagyszerkezeti viszonyainak, a paleozoós aljzatú medencék, depressziók mélységviszonyainak meghatározására, a medencekitöltés tagolására, egyben az ugyanilyen méretarányú földtani térképezés kiegészítésére.

 

V.1.3.2.  Elsőrendű gravitációs alaphálózat

A regionális geofizikai csoport munkaterve - mintegy 34.000 km2 - nagyságú területen tartalmazott áttekintő gravitációs felvételt. Ez a munka megfelelő gravitációs alaphálózat hiányában - szükségessé tette alaphálózat létesítését. Ezért még 1975 őszén Zsille Antal geofizikus mérnök és dr. Csapó Géza geodéta-gravitációs mérnök helyszíni bejárást és egy Worden Geodesist (No. 937) graviméterrel “Dg” méréseket végzett a hálózat tervezéséhez, mivel a kijelölt alappontok közötti “Dg” értékek még közelítőleg sem voltak ismertek. Az alaphálózat pontjainak távolsága az adott körülmények között 40-60 km volt. Ezen pontok gépkocsival történő összemérése az adott útviszonyok között, annak időbeli igénye miatt nem volt lehetséges, ezért a hálózat mérését repülőgépes szállítással tervezték, majd végezték.

 

A terepi bejárásra 1975 szeptember 29 - október 8 közötti időszakban került sor. Az előzetes ponthelyek kijelölésénél figyelembe kellett venni, hogy a pontok jellegzetes terepalakulatnál és úgy gépkocsival, mint repülőgéppel meg-közelíthetőek legyenek. A ponthelyek kiválasztásának alapvető követelménye volt, hogy az alaphálózati mérések több graviméterrel, repülőgépes szállítással legyenek elvégezhetők.. A bejárás során 24 pontot kerestek fel és mértek be, majd azokon ideiglenes pontjelet építettek.

A graviméteres alaphálózat a j = 47o20˘  és 49o00˘ északi szélességek és a l = 110 o 30˘ és 114 o30˘ keleti hosszúságok által határolt, mintegy 32.000 km2 területen lefedte az expedíció kezdetben tervezett munkaterületét. A több műszeres méréseket 2 db Sharpe és 1 db Worden Master geodezist típusú asztatizált, hőmérsékletre kompenzált kvarc graviméterrel 1976 tavaszán végezték el. A mérések egymáshoz kapcsolódó háromszögek mentén A-B-C-A-B-C-A séma szerint történtek. Egy mérési kapcsolatra műszerenként minimum 3, maximum 9 Dg értéket határoztak meg, egy, vagy több háromszögből. A mért 17 háromszögben 34 mérési kapcsolaton 168 Dg értéket mértek, amelyhez 447 észlelést végeztek. A mérések végrehajtásánál a műszerek szállításához egy - mongol személyzet által vezetett - AN-2 típusú repülőgépet használtak. A mérések a zavaró szél kizárása érdekében észlelő sátorban történtek. A teljes hálózat mérését 68 óra repülési idő felhasználásával 1976 május 30 - június 27 között végezték el.

Az alaphálózat lemérése után egy hitelesítő alapvonalat is létesítettek a műszerek későbbi hitelesítő mérései céljára.

Az alaphálózat, a hitelesítő alapvonal, valamint a másodrendű bázishálózat (ld. alább) pontjait geodéziai értelemben hátrametszéssel határozták meg (a megirányzott tereppontok koordinátáit 1:100000 méretarányú topográfiai térképről olvasva ki). Ez a bemért pontok koordinátáira 10-50 m pontosság elérését tette lehetővé.

Úgy az alaphálózat, mint a hitelesítő alapvonal számítógépes feldolgozását Magyarországon végezték az ELGI Alapkutatási Osztályán Pollhammer Manóné geofizikus mérnök irányításával. A háromszögekben a zárások zöme 20 mikrogal alá esett, a maximális hiba 34 mikrogal volt. A feldolgozás során a luniszoláris hatás és a műszerjárás korrigálásával határozták meg a javított “g” értékeket, majd ezek kiegyenlítésére került sor. Az 1.sz. pont (Öndörhan repülőtér) értéke felvett érték volt, amely megegyezett a Helmert-féle formulával, 2,5 gr/cm3 átlagos sűrűséggel a pontra számolt elméleti értékkel.

 

 

1977 őszén az Meghatalmazottak Tanácsa V. ülésén a mongol fél bejelentette, hogy a szovjet féllel történt megállapodás alapján módosítja az NFE működési területét. A l =112o00 keleti hosszúságtól keletre eső területen egy mongol-szovjet egyezmény alapján a két fél közös csoportjai fognak kutatásokat végezni. Az NFE kutatási területét D-i és Ny-i irányban terjesztették ki a F = 47°00˘-ig és a l = 109°30˘-ig határolt területre.

Fenti döntés értelmében szükségessé vált a graviméteres alaphálózat kiegészítése is. Az előzetes bejárást, a pontok kijelölését, a közelítő “Dg” meghatározását és a pontok állandósítását a Komplex Geofizikai Csoport végezte el. A bejárás során 11 új alappontot létesítettek, amelyek terepi bemérésére a következő év tavaszán került sor.

 

Az alaphálózat repülőgépes mérését 1978 tavaszán Zsille Antal geofizikus mérnök és Bíró Pál geofizikus technikus észlelő végezték el a Sharpe 176 gy. sz. és a Sharpe 197 gy. sz. graviméterekkel. A mérések egymáshoz kapcsolódó háromszögek mentén ugyancsak A-B-C-A-B-C-A séma szerint történtek. Az 1976. évi mérésekhez hasonlóan egy mérési kapcsolatra műszerenként minimum 3, maximum 9 Dg értéket határoztak meg, egy, vagy több háromszögből. A mért 18 háromszögben 36 mérési kapcsolaton 172 Dg értéket mértek, amelyhez 454 észlelést végeztek. A méréseket ugyancsak AN-2 típusú repülőgép szállításával hajtották végre. A kiegészítő hálózat mérését 69 óra repülési idő felhasználásával végezték el 1978 május 15 és június 18 között.

A műszerek későbbi hitelesítése érdekében az alaphálózat lemérése után ismét létesítettek egy hitelesítő alapvonalat.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően az alaphálózat és a hitelesítő alapvonal számítógépes feldolgozását Magyarországon, Polhammer Manóné geofizikus mérnök irányításával az ELGI Alapkutatási Osztályán végezték. Az egyes zárások zöme 17 mikrogal alá esett, a maximális hiba 31 mikrogal volt. A luniszoláris hatás és a műszerjárás korrigálásával határozták meg a javított “g” értékeket, majd ezek kiegyenlítésére került sor. A kiegészítő hálózat “g” értéke csatlakozott az 1976. évi hálózathoz.

A gravitációs alaphálózat pontjait a RGCs munkatársai - viszonylag időtálló módon - a talajba süllyesztett, mintegy 0,8x0,8x0,5 m méretű, helyben készített beton tömbbe ágyazott vascsővel jelölték meg..

 

V.1.3.3. Gravitációs térképezés

A hálózatos felmérés megfelelő pontossága úgy volt biztosítható, ha az elsőrendű bázispontok között még 43 db. u.n. másodrendű bázispontot is létesíttek, melyek távolsága egymástól 10-15 km volt. Ezeket az elsőrendű bázispontokat összekötő útvonalak mentén, földbe ásott (abból 1 m-nyire kiálló) vascsövekkel megjelölve alakították ki.

Az elsőrendű alappontokhoz viszonyított “Dg” értéket az azokon végzett méréseknél is használt graviméterekkel, gépkocsival való szállítással határozták meg. Az értékek négyzetes középhibája 0,075 mgal volt.

Az M=1:200000 méretaránynak megfelelő regionális gravitációs felmérés menetvonalak és kitűzött szeizmikus szelvények mentén történt. Az átlagos ponttávolság a menetvonalakban 1 km, a szeizmikus szelvényeken 240-500 m volt. Így a terület átlagos lefedettsége 0,255 pont/km lett. A méréseket hurok módszerrel, 1976-ban az alaphálózati méréseknél is használt Worden, és szovjet gyártmányú GRK-2, 1977-ben két szovjet gyártmányú (GNK-K2 és GNU-K2) graviméterrel végezték. A Dg értékek négyzetes középhibája mintegy 0,15 mgal lett.

A regionális pontok kitűzése 1:10000-es katonai térkép, tájoló és gépkocsi kilométeróra segítségével végzett távolságméréssel történt, ami ±150 m pontosság elérését tette lehetővé.

A szintezés az ELGI-ből szállított NiB-3 és NiB-5 automata-szintező műszerekkel folyt. A hálózaton a magasság négyzetes középhibája ±0,77 m volt.

 

V.1.3.4.  Vertikális elektromos szondázások

 

AMNB szondázásokat (ABmax.=2000, 4000 m) végeztek a mongol (szovjet) szabványtól eltérő hazai szabványnak megfelelő (a szovjetnél sűrűbb) elektróda állásokat alkalmazva, a magyar fél által szállított DIAPÍR és GESKA típusú mérőműszerekkel.

E mérések feladata az 500 m-nél sekélyebb medencék aljzata (általában paleozoós, ritkán mezozoós) mélységének meghatározása, a medence kitöltés felbontása volt. Gyakran alakítottak ki egy-egy medencére jellemző szelvényt, esetleg az ugyanott húzódó szeizmikus refrakciós szelvénnyel a  komplex földtani értelmezés érdekében.

A mérési hálózat átlagos sűrűsége mintegy 0,08 pont/km2 értéket ért el, a szelvényekben mintegy 1,5 km átlagos ponttávolság mellett.

 

V.1.3.5.  Szeizmikus refrakciós mérések

 

Bár a szeizmikus módszert elsősorban a részletező kutatásoknál alkalmazták, a gravitációs kép és egyéb földtani megfontolások alapján érdekesnek tűnő néhány helyszínen a regionális programban is volt szeizmikus mérés. Az ELGI-ből kiszállított Pionír III típusú mérőberendezéssel 1000 m maximális mélységig terjedően lehetett információt kapni. A mérések folyamán felszíni robbantásokat alkalmaztak.

A robbanóanyaggal (ammonit, trotil) való ellátás a “minden lehetetlen és minden lehetséges” országában az első évben igen csak kalandosnak volt mondható. A beszerzési helyet jelentő Berh város és fluorit bányatelep orosz adminisztrációján és mongol raktárosán semmiféle hivatalos – általuk természetesen hiányosnak minősített – papír belátható idő alatt nem ment át. Ezzel szemben a csoportba munkára felvéve ezen bányatelep egyik, ott kedvelt hajdani mongol alkalmazottját ő minden előzetes papír-engedély nélkül, teher-autószámra hordta a robbanóanyagot az említett raktárból egyetlen “butilka” magyar pálinka rásegítéssel.

V.1.3.6. A regionális geofizikai térképezés fő eredményei

 

A 2,5 gr/cm3  sűrűséggel számolt Bouguer-anomália térkép szerint a  terület közel ÉNy – DK és arra merőleges irányú nagyszerkezeti vonalak által (50-80)x(30-50) km-es blokkokra tagozódik. Az egyes blokkokon a Bouguer értékek átlagszintje 10-15 mgal-lal is különbözik. Ezen túlmenően a terület Ny-i negyedén a Bouguer átlagszint mintegy 20 mgal-lal kisebb a terület többi részén lévőnél. Amíg a terület nagyobbik felén a - gyakran a felszínre is kerülő aljzatot túlnyomóan paleozoós gránitok, addig e területrészen – lesüllyedt helyzetben – proterozoós, paleozós metamorf kőzetek adják.

Az egyes blokkok a proterozoós, paleozoós aljzat különböző mélységi helyzetének felelnek meg, míg azokon a gravitációs kép további differenciálását a paleozoós felszín domborzata, illetve a reá települő - általában mezozoós - szárazföldi üledékek és vulkáni képződmények anyagi összetétele határozta meg. Ennek megfelelően az előbbi nagyszerkezeti mellett a gravitációs képben lévő további információ az egyes blokkokon lévő medencék aljzatának domborzata, illetve a medence kitöltés anyagi összetétele által okozott anomália kép.

A medencék egyik típusa a hazai üledékes medencékkel analóg felépítésű, minthogy a paleozoós aljzat bemélyedéseit az aljzaténál kisebb sűrűségű mezozoós szárazföldi üledékek töltik ki. Ezekben a Bouguer képből a medencék mélységére, aljzatának domborzatára lehetett következtetni. A medencék többségénél viszont a fedőösszletben vulkáni képződmények keverednek előbbiekkel, vagy teljes mértékben kitöltötték a medencéket. Mivel ezek sűrűsége összemérhető az aljzatéval, (esetenként nagyobb is annál) az ilyen medencékre kapott gravitációs kép azok mélységére nem jellemző. Ezekről a geoelektromos és szeizmikus adatok adtak információt.

A 600-3000 ohmm ellenállású paleozoós gránit, homokkő, andezit, kvarcit medencealjzat, illetve a 200-1500 ohmm ellenállású paleozoós, de nem intruzív képződményekből álló aljzat felszíne a medencekitöltő szárazföldi üledékes képződmények 20-100 ohmm ellenállásához képest nagyellenállású szintként jelentkezett.

A vulkáni képződmények fajlagos ellenállása a tufásodás mértékétől függően változott. Tömör vulkanit padok 200-400 ohmm, míg a tufáké 30-150 ohmm között volt.

A vertikális elektromos szondázások eredményeként két paraméter térkép készült, a nagyellenállású szint mélységtérképe és a geoelektromos vezérréteg ellenállásának sematikus térképe. A mélységtérkép szerkesztésénél figyelembe lett véve a szeizmikus és gravitációs mérések eredménye is. Általában 500 m maximális mélységig terjedően megadták a medencék mélységviszonyait.

Néhány medence területén, vagy annak egy részén a nagy ellenállású szint nem a paleozoós aljzat felszíne, hanem a vulkánitok felszínére került át. E helyeken a mélységet csak a szeizmikus mérések adták meg.

.A geoelektromos vezérréteg ellenállásának (sematikus) térképén azokat a területeket ábrázolták, amelyeken a vezérréteg ellenállása egy-egy medencekitöltő geológiai képződményre jellemző ellenállás intervallumba esett. Ezzel egy-egy általában üledékes öszlet horizontális elterjedése volt nyomozható.

A szeizmikus refrakciós mérések szerint a medencealjzat paleozoós képződményei (homokkő, anyagpala, mészkő, kvarcit, porfiroidok) 4000-5000 m/s határsebességűek. A medence kitöltő mezozoós effuzívumokat sebesség paramétereik alapján több fáciesre lehetett bontani. A lazább tufitos, tufás vulkáni összletek 2000-2800 m/s határsebességűek, esetenként ezek még tovább bonthatók. A szeizmikus szelvényeken fő szintként a mezozoós aljzat felszíne jelentkezett Ezt az alkalmazott berendezéssel és terepi technikával maximum 1000 m mélységig lehetett követni. Jelentkezett továbbá előbbi effuzívumok teteje, néhol közbeeső szintekkel.

A jelentősebb medencéken néhány földtani-geofizikai komplex szelvényt szerkesztettek (max. 1000 m mélységig) .A geológiai határfelületeket, a vető zónák helyét, az elvetési magasságokat a szeizmikus szintek és a VESz mélység adatokból  szerkesztették, figyelembe véve a Bouguer és a korábban végzett szovjet légigeofizikai felmérés eredményeként kapott mágneses anomáliák menetét is.

 

 

V.1.7.  Részletező geofizikai munkák

A feladat a regionális geofizikai kutatások által jelzett érdekes szerkezetek, ugyanott a földtani térképezés által kimutatott érces indikációk területén GP és elektromos ellenállás-szelvényezések, földmágneses mérések, sekély mélységű elektromos szondázások, kismélységű refrakciós szeizmikus mérések, indokolt esetben egyéb geofizikai módszerek alkalmazásával részletező mérések végzése volt. A munkák célja az indikációk méreteinek, szerkezeti viszonyainak, minőségi jellemzőinek tanulmányozása - a geológus csoportok által végzett hasonló részletességű geológiai térképező és feltáró munkákkal nyert földtani információk kiegészítéseként.

A részletező program keretében eleinte az NFE előtti kutatások során kimutatott indikációk területén, majd később az NFE földtani térképező csoportjai, elsősorban a magyar-mongol földtani-térképező csoport által talált indikációk területein végeztek 1:50.000-től 1:2.000-es léptékig terjedő kutatásokat

Az NFE működésének tartama alatt a legjelentősebb kutatási terület és eredmény az Öndör Cagani ércmező felfedezése volt. Itt devon korú üledékes összletbe benyomult gránit intrúzió wolfram-molibdén stockwerket hozott létre. Az erre utaló felszíni indikációt az első magyar-mongol földtani térképező csoport (vezetője Pentelényi László) geológusa, Zsámbok István találta meg 1977-ben. Még ez évben a földtani térképező csoport, továbbá a Regionális Geofizikai Csoport (vezetője Madarasi András) további geológiai, illetve geofizikai (gerjesztett potenciál, VESZ-GP) szelvényeket, árkokat és fúrásokat telepítettek az előfordulásra, amelyek eredménye nagyobb méretű előfordulás lehetőségére utalt. 1978-ban a Kalafut Miklós geológus által vezetett Geológiai Felderítő-kutató Csoport 1:50.000 léptékű geológiai térképezést, a Taba Sándor geofizikus által vezetett Regionális Geofizikai Csoport pedig ugyanolyan méretarányú geofizikai térképezést végzett gerjesztett potenciál és természetes potenciál (?) módszerrel. E munkák eredményeként kimutatták az előfordulás hozzávetőleges területi kiterjedését. A további részletező geológiai munkákat - a következő évtől kezdve - a bolgár-mongol Geológiai Felderítő-részletező csoport vette át, míg a kapcslódó geofizikai kutatásokat továbbra is a magyar-mongol Regionális Geofizikai Csoport végezte.

Ide kell Taba tollából még egy csomó szöveg az 1978-80 közötti kutatásokról e két jelentős ércmezőn.

Majd ide készletről, koncentrációról meg csak kvalitatívan adni adatokat. (világra szóló, de jelenleg még nem gazdaságos).

Az NFE működése során talált másik jelentős ércmező a Mungun Undur ezüst polimetallikus előfordulás. Az erre utaló indikációt először az Öndör Caganon és környezetében térképező előbbi magyar-mongol csoport (Kalafut M.) jelezte ólom, cink, és ezüst geokémiai anomáliák formájában, azonban a terület geológiai és geofizikai továbbkutatása csak 1983-ban folytatódott. (Igaz ez?? Tabáék nem végeztek itt valamit 79-80-ban?

Az Undur Cagan és a Mungun Undur területen az NFE működésének teljes időtartama alatt folytak további, részletező földtani-geofizikai és fúrási munkák, ezért a terület kutatásának további leírását az 1983-90 közötti időszakról szóló fejezetben adjuk közre.

A Huli-Holbo fluorit előfordulást 1976-ban ugyancsak a magyar-mongol geológiai térképező csoport (Síkhegyi Ferenc geológus) jelezte az 1:200.000 léptékű földtani térképezés során. A területen 1:50.000 méretarányú tovább-kutatást javasoltak. Erre 1979-ben és 1980-ban került sor. A geológiai munkákat mongol csoport, míg a geofizikai munkákat 1:10.000 léptékben a Magyar Regionális Geofizikai csoport végezte. Milyen módszerrel és mi volt azok eredménye?

Az előfordulást 6 kvarc-fluorit telér képezte mintegy 4 km2 nagyságú területen. A készlet mintegy 600.000 t érc, kb. 400.000 t fluorit tartalommal. A koncentráció 40-70% között változott, és az előfordulás közepes méretűnek számított. Az előfordulást a közeli szovjet kitermelő vállalat hamarosan termelésbe vonta.

A mintegy 0,4 km2  kiterjedésű Bain-Hán kvarcitteléres-greizenes ritkafém indikáción a RGCs radiometriai, földmágneses DZ térképezést, vertikális elektromos és gerjesztett potenciál szondázásokat, fajlagos ellenállás és GP szelvényezést, szeizmikus refrakciós méréseket végezett. A cél az elváltozott zónák, kvarctelérek kimutatása, az előfordulást létrehozó intrúziós gránittest kisebb mélységű része, horizontális kiterjedésének, domborzatának kimutatása volt. A geofizikai mérések kimutatták a gránit-test előbbi paramétereit, annak belsejében pedig a greizenesedéssel, ércesedéssel összefüggő kiterjedt, csökkent fajlagos ellenállású zónát jeleztek.

A Huhu-Csulu indikációs területen a feladat az intruziv masszívum és az üledékes képződmények elfedett kontaktusának nyomozása, annak mentén gerjeszthető testek kimutatása volt. Gerjesztett potenciál térképezéssel sikerült körülhatárolni egy 1,3 km2 nagyságú területet, amelyen belül a látszólagos polarizálhatóság nagyobb volt 2%-nál. A terület egy idős üledékes összlet felszíni elterjedésével jól korrelált, s ezen belül sikerült kimutatni több 4,5 - 6,5 %-os GP anomáliát. A geofizikai mérések nem adtak választ arra a kérdésre, hogy a GP anomáliákat milyen hatók okozzák. Az egyik anomáliára telepített fúrásban grafitosodást és pirit zárványokat írt le a magyar-mongol geológus csoport.

A Batu-Norbo grafitos agyagpala, grafitos aleurit előforduláson az aluviumban kihajtott árokból gyűjtött minták grafit tartalma 8-15% volt. A grafitot a kőszenes üledékeket ért regionális metamorfózis eredményének tartotta a magyar geológus csoport. Az indikáción GP szondázásokat, VESz és szeizmikus, radiometrikus és földmágneses méréseket is végeztek. A grafitos réteg vastagságát a szeizmikus és geoelektromos mérések eredményeiből határozták meg, fedőnek a 150-200 ohmm fajlagos ellenállású réteget, fekünek az alsó refraktáló szintet tekintve. Az összlet átlagos vastagsága 20 m, de helyenként meghaladta a 40 m-t is.

A Csesz-Bulák grafit indikáció gránit felszínen foszlányokban előforduló palásodott homokkőhöz, márványosodott mészkőhöz kapcsolódott. A radiométeres mérések és a szondázások eredményei szerint a grafit telep horizontális kiterjedése legfeljebb néhány 10 m-re becsülhető, így további kutatását befejezték.

A Bajan-Uzurihe magnetit indikációt gránitokon és paleozoós kőzetekben található magnetit tömbök alkották. Az elvégzett földmágneses mérések jelentős anomáliát nem mutattak, az elvégzett hatószámítás kis mélységű, nagy szuszceptibilitású, de kis térfogatú hatókat jelzett. Az indikáció kis kiterjedése miatt a továbbkutatás nem volt indokolt.

 

A “Subutu 4” szulfidos indikáción végzett radiometriai, földmágneses, GP szondázás és szelvényezés nem vezetett különösebb eredményre, a geológiai térképezés és a minta vizsgálatok eredményei is arra az eredményre vezettek, hogy a leírt ércesedés ipari szempontból jelentéktelen.

Az Ihe-Mobutu egy polimetallikus ércesedés oxidációs zónájaként került megfigyelésre. Limonit és goethit vált ki a palásság síkjai mentén, a kutatások során a réz és cink dúsulása is kimutatható volt.


Forrás: ELGI  [Zs. A.1]

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre