A „Magyar Geofizika” hasábjain az utóbbi években sorra jelentek meg a különböző geofizikai kutatásokat bemutató cikksorozatok. Néhány Mongóliát megjárt kutatóban felmerült a gondolat, hogy időszerű lenne megírni a mongóliai geofizikai kutatások történetét, mielőtt azok részleteit elfedné az idő homálya és a kutatások résztvevői fokozatosan eltünnének az emlékezés ködébe. A szerzők - akik hosszú évekig e tevékenységnek aktív résztvevői, még több időn át hazai szervezői és közvetlen irányítói voltak - bevonva a kutatások néhány résztvevőjét, most kísérletet tesznek arra, hogy tematikusan és időrendben összefoglalják a geofizikusaink 1957-1990 közötti időszakban végzett mongóliai kutatási munkáit.
Geofizikusaink a 33 év során jelentős számban vettek részt a különböző feladatú expedíciókban. Ezek többsége kimagasló eredményt ért el, előbb a vízkutatás, majd a földtani térképezés és az érckutatás területén, valamint 1976-tól 1990-ig működő Nemzetközi Földtani Expedíció komplex geológiai-geofizikai kutatásaiban.
Az expedíciókban végzett munka - a gazdasági sikereken túl - komoly lehetőséget és szakmai érdekességet biztosított a résztvevő szakemberek számára, a hazai geológiai viszonyoktól teljesen eltérő földtani felépítésű területek kutatásában, a mérési adatok újszerű értelmezésében. Különösen a fiatal kutatóknak jelentett nagy kihívást az expedíciós munka. Látókörük bővült, a kényszerű magára utaltság következtében önnállósodtak, megtanultak embereket és a kutatást irányítani, aminek előnyeit a későbbi hazai kutatásokban kamatoztathatták. A mostoha életfeltételek és szélsőséges éghajlati körülmények emberileg is formálták, szívosabbá tették a kutatókat. De nem volt elhanyagolható az expedíciós munkák anyagi ellenértéke sem. Sok kutató a kiküldetése éveiben összegyűjtött rubel-devizának, majd később, 1981-től pedig az illetmény 1/3 résznyi dollár-deviza megtakarításainak köszönheti első lakását, vagy autóját. Mindent összevetve, a mongóliai kutatóexpedíciókban eltöltött évek az idősebb geofizikusok számára nagy szakmai élményt, a fiatal kezdő szakemberek számára pedig jó indulást, egyes esetben életpályát meghatározó kiváló gyakorló iskolát jelentettek.
Minden mongóliai kutató tevékenység - a Magyar Mongol Gazdasági Műszaki- Tudományos Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Egyezményre épülve - államközi szerződések keretei között valósult meg. E szerződésre alapozva a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága (NGKB) 1957. március 28-án határozatot hozott, a Hosszúlejáratú Hitelkeret terhére Mongóliának nyújtandó segítség formai és tartalmi kérdéseiről. E határozat alapján vett részt a magyar fél a mongol lakosság vízellátására, a mezőgazdaság és állattenyésztés fejlesztésére irányuló feladatok megoldásában. Későbbiek során ezt a határozatot kiegészítették a geológiai térképező expedíciókra, a komplex geofizikai és az érckutató revíziós kutatásokra vonatkoztatva is.
Fenti határozat a mongóliai kutatások minden vállfajának - első lépésként a fúrásos vízkutatásnak - szervezését és irányítását az Országos Földtani Főigazgatóság felügyeleti hatáskörébe utalta, aki ezt más Főhatósággal koordinálva hajtotta végre. A várhatóan sokéves és komplex - kutató, feltáró, építő - vízkutató programot az illetékes főhatóságok a hatáskörükbe tartozó nagy múltú és kíváló eredményeket felmutató intézetei és vállalatai (ELGI, MÁFI, OFKFV) szakembereiből szervezett expedíciók kiküldésével hajtották végre.
A szakemberek kiküldésére, műszaki berendezések és anyagok szállítására vonatkozó éves külkereskedelmi szerződések megkötésére és végrehajtására a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat kapott megbízást. Az Expedíció működéséről, a szakemberek ellátásáról és díjazásáról, valamint az áruszállítások financiális kérdéseiről az OFF (később: KFH, MGSZ) és a NIKEX (később GEOMINCO Rt) belső használatra, komplex megállapodást kötöttek.
A történeti visszapillantással felsorolt feltételrendszer mellett, 1957 tavaszán a vízkutató expedícióban való részvétellel megkezdődött a magyar geofizikusok szerteágazó, sok sikert és néha kudarcot is tartalmazó mongóliai kutatómunkája, ami több-kevesebb résztvevővel 1990-ig tartott.
A 33 éven át tartó és nagy gazdasági programokkal összekapcsolt geofizikai tevékenység a kutatások célja és módszerei alapján több szakaszra különíthető el:
n 1957-70 között részvétel a vízkutató expedíciókban a fúrások helyét meghatározó felszíni geoelektromos mérésekkel és a fúrások karottázs-vizsgálatával, évenként 3-8 fővel,
n 1967-75 között a bonyolultabb földtani felépítésű területek komplex geofizikai vizsgálatai a vízperspektívák tisztázására évenként 5-10 fővel,
n 1967-75 között többmódszeres geofizikai mérések az 1:200.000-es méretarányú földtani térképzés kiegészítésére, évenként 3-5 fővel,
n 1970-75 között komplex geofizikai mérések az ércindikációs revíziós földtani-bányászati vizsgálatainak értelmezéséhez, évenként 4-6 fővel,
n 1975-1990-ig a KGST Nemzetközi Földtani Expedíció összes geofizikai munkájának irányítás és elvégzése, évenként 8-10 fővel.
A felsorolt tevékenységeken kívül is előfordultak magyar geofizikusok Mongóliában, kisebb szakértői munkákban és kölcsönös oktatási célú feladatokban
Forrás: ELGI
|